Tudtátok, hogy minden második nő fut reggelente? Az adatok szerint minden második nő versenyt fut az idővel és azt mondogatja titkon: b.ssza meg, b.ssza meg, elkések!

Tudtátok, hogy hivatalos adatok szerint minden nő, nem minden második, hanem minden nő valamilyen szinte egyforma? Beérünk a munkahelyünkre, időben, majd dolgunkat végezzük. Mosolyogva, jó kedvvel. No, de tudtátok, hogy a felmérések szerint minden harmadik nő belülről már kétszer leizzadt, ötszőr nagyot fékezett az utakon és minden ötödik belefutott egy TRAFFIPAXBA???

Megcsörren az óra, az a bizonyos! Időben, hogy legyen idő felébredni, kávét inni, napfelkeltét nézni és nyugalommal elindulni. No, itt állj! Meeeert nem vagy egy átlagos reggelekkel megáldott szupervumen, hanem egy lerúgott Csepelcanga vagy, akinek dupla idő kell mindenhez! 3 gyerkőc ébresztésével, elkészítésével és időben való leszállításával mindenféleképpen hátránnyal indulsz. Így aztán, hivatalos adatok ide-vagy oda… te nem a második, nem a harmadik, hanem egy igen egyedi b.sszamegelkéseknő vagy!

Kávét lefőzöd, még pizsamában leülsz a „Jó reggelt” üzenetnek örülni, egy-egy „mém” a barátnőktől, haveroktól; majd ott találod magad, hogy a kávéd elfogyott, a nap felkelt és indulhat a nap. Bekapcsolod a zenét, rázendítesz egy Szeder mesére, amire a gyerekek ébredezhetnek…

-        Egyszer volt, hol nem volt, talán az Óperencia tengeren is túl, a Jéghegy csúcsán, pontosabban a jobb oldalán… egy piciny kis város, aminek piciny kis háza tájékán üldögélt Szeder az oroszlánszívű és kicsit torzonborz puhabohóc, a ház kutyusa… Üldögélt és szomorúan tekintett ki a kapun, mikor egyszer csak felszólalt: „Te figyelj, Mókus a fán! Ezek a gyerekek, a kisgazdáim szerinted ébren vannak már? Figyelj, szerinted bemehetnék én hozzájuk és jóóóól….jóóól összesározhatnám őket? Tudom, hogy azt szeretik! Nagyon, nagyon szeretik! …. … ….

Mesélsz, hogy szépen ébredjenek, hogy nyugalom legyen… Nyílván ez egy szép álomkép, mert igazából a mesét követve jöhet a bohózat!

-        Anyaaaaaa …anyaaaaa….

Különböző hanglejtésben és céllal hagyja el ez a szó piciny kis szájukat. No, nem tetszik a ruha, likas a zokni, nincs füzet, nincs tolltartó, nincs semmi!!!! Ott állsz köntösben, kávéval a kezedben, majd így szólsz magadban: b.ssza meg…b.ssza meg! Elkésünk! Egy gyors kóctalanítás, fogmosás, 3 perces smink, 2 perces öltözködés, 1 perces őrület és egy rakatt önsajnálat!

Tehát, tudtátok, hogy felmérési adatok arról számolnak be, hogy minden második nő reggelente futással kezdi a napját? Ebből minden második a következőket hangoztatja: b.ssza meg, b.sssza meg, elkések!

Egy gyermek „A” helyén leadva, még egy gyermek „B” helyén leadva… majd a harmadikkal pörölsz, hogy eeeeel ne késsen, el ne késsen! Mind e közben megbeszélné veled beadványainak elbírálását, ami a zsebpénzemelésről és a szobájába való hűtő elhelyezéséről szól (persze te már tudod, hogy elutasítást nyert minden beadott dokumentum, de ezt ráérsz este közölni véle)! Baaanánkaaaaa húúúúzzál már iskolábaaaaaaaaa kiabálsz és próbálsz szabadulni, hogy kevésbé érezd az igényt a káromkodásra.

Végre! Végre! Elindultál! Az autó, azaz a paripa alattad és csak úgy hasítasz, közben Pink Martinit hallgatsz, és még énekelsz is! Uppsz!!!! Az egy Traffipax volt???? Hely! Az egy Traffi vooolt???? Majd mész tovább a következő gondolatokkal: b.ssza meg, b.ssza meg, elkések! hmm az egy traffi volt? b.ssza meg! Az egy traffi????

Aztán, aztán… mire beérsz a városba, már ugyan olyan nőlény vagy, mint mindenki más. Csinos, kicsit zilált csak és mosolyogva megérkezel a célállomásra, miközben a fejedben már csak ennyi motoszkál: b.ssza meg… b.ssza meg… az egy traffipax volt????